Szabadúszók, vállalkozók
Egyre többen vagyunk, akik fő- vagy mellékállásban vállalkozunk, és alapvetően szellemi munkát végzünk. Nem ülünk reggeltől estig a munkánk mellett, sokkal inkább rövidebb időszakokban dolgozunk, nagyon koncentráltan. Vannak rendszeres és rendszertelen feladataink. Szóval, nem vagyunk tipikus munkavállalók. Ez az életforma a szabadúszókra és a fő- vagy mellékállású vállalkozókra jellemző.
Van, amikor egyedül akarunk lenni, mert alkotunk, vagy ügyeket intézünk. Előfordul, hogy valakivel négyszemközt akarunk együtt lenni. Mondjuk, ha tárgyalunk vele, vagy tanácsadást végzünk neki. És van, amikor sok emberrel van dolgunk, pl. tanfolyamot, szupervíziót vagy több résztvevős meetinget tartunk, vagy épp műhelymunka folyik.
A Meki és a kávézó mint munkahely
Mindezek a tevékenységek elvégezhetők a Mekiben vagy egy kávézóban is, persze. Ismerek coachokat, akik kávézókban találkoznak a klienseikkel, és tanárokat, akik kávézókban oktatnak. És láttam már marketing workshopot is kávézóban megrendezni.
Kérdés, hogy ez kellően decens-e? Méltó-e ahhoz a munkához, amit mi végzünk? Elegendően hatékony-e ez a közeg? Vagy inkább csak „magyarázzuk a bizonyítványunk”, hogy miért nincs „rendes” helyünk, mikor azzal érvelünk, hogy ez laza meg menő, modern dolog.
Ide vág egy tapasztalatom a közelmúltból. Egy a magát komoly ezoterikus oktatóként hirdető hölgynek felvetettem, hogy a képzése valamelyest komolytalannak hat pl. amiatt, hogy egy külvárosi óvodában tartja, ahol a gyerekszékecskéken, gyerekasztalok mellett kell tölteni a havonkénti 2 napos képzést. Nem kevés pénzért. Mire ő azt válaszolta, hogy ez direkt van így, mert így gyermeki lelkülettel veszünk részt a tanfolyamon.
Szerintem kisszéken ücsörögni nagyon klassz, pl. Anyák napján 🙂
Na igen, az agyunk próbál magyarázatokat gyártani, hogy ne kelljen magunkat „dilisnek” tartanunk… Nekem hihetőbbnek hangzott volna, ha azt mondja, hogy „Tudja, egy ismerősöm ingyen odaadja nekem az óvoda egyik termét.” Ez is oké, viszont továbbra is kérdés, hogy okos dolog-e ezen spórolni? És hogy ez tényleg spórolás-e? Én pl. nem mentem el a képzésre emiatt. És az én tandíjamból kitelt volna egy rendes terem.
Aztán voltam már idősek nappali otthonában is hétvégi képzésen. Mit mondjak? A szedett-vedett bútorzat, a két szék között a padlón fekvés nem sokat dobott a képzés minőségén.
Van más megoldás!
Azok, akik ezt a megoldást választják, többnyire arra hivatkoznak, hogy ez így olcsóbb. Biztos? Ha belegondolunk, ez az érvelés alapvetően sántít. Ha csak 2 presszókávét vesznek, akkor is elköltenek 600-800-1000 Ft-ot, de ennél inkább többet.
És persze vannak, akik azzal jönnek, hogy egy induló vállalkozás – de egy jól menő, jól felépített vállalkozás – számára nem feltétlenül kifizetődő egy iroda vagy oktatóterem fenntartása. Ez igaz is. Már sok helyütt lehet találni rugalmasan bérelhető, decens termeket, amelyekben nyugodt körülmények között, akár 1-2 órát is eltölthetsz.
A Forrásban pl. a nyugodt, tiszta és decens helyen kívül még kávé és tea is vár Téged és az ügyfele(i)det. Ha pl. egy hónapban 10 órát nálunk töltesz, akkor óránként 1500 Ft-ot fizetsz mindezért. Vajon megéri ezen spórolnod?
És ez még nem minden! A közösen használt térben sokan megfordulnak, sok, magadhoz hasonló, vállalkozó szellemű embert ismerhetsz meg. Így kiépülhet egy kapcsolatrendszered, amiből akár még bevételeid is generálódhatnak az ajánlások és az esetlegesen kialakuló együttműködések révén.